2013. október 15., kedd

Spar Budapest Maraton


Egy nem túl hosszú felkészülési időszak után tűztem ki magamnak a célt, hogy PB-t fussak  maratoni távon. Pontosan az edzéstervet követő munkát csak az utolsó 4 héten végeztem, előtte inkább csak éppen aznap eldöntve a tempót és a távot. A megemelt edzésadag 20-30 kilométeres hosszú futásokból és rövidebb résztávos edzésekből állt. Nem is nagyon éreztem különösebb formajavulást, mint tavaly év vége felé.

Eredetileg nem is a Spar Maratonra akartam menni - inkább grazi volt tervben -, de Kriszti futott a szeptemberi félmaratonon és nagyon dicsérte a helyszínt, a szervezést és a hangulatot. Egy nappal korábban átvettük a rajtcsomagot, tésztaparti, alvás után másnap érkeztünk  rajthoz. Eltérően a többségtől övvel futottam, benne a nyáron jól bevált iso-szénhidrát folyadékkal és 3 tasak zselével. Rajt előtt másodikra sikerült is beállnom a vállalt tempónak megfelelő területre és nem kicsit izgulva meglepően hamar már Hősök terén futottunk sok ember biztatását hallva.
Az elején  a tervezett pulzus-tempó viszonyt jól sikerült tartanom, (85%-4.45) még jó volt hőmérséklet is. A körülöttem haladókat nem figyeltem, annyit  láttam, hogy a nagy létszámból következően is állandóan cserélődnek körülöttem az emberek. Kriszti mondta, hogy nézzek azért körül, mert így az ember autók nélkül ritkán látja Budapestet meg a hidakon átfutva érdekes látvány a több ezer futó. Félmaratoni távig ez működött is, több helyen lelkesítő zene, operaházi kórus szórakoztatta a futókat és sokan szurkoltak.
A nehézségek olyan 28 km után kezdődtek, amikor kisütött a nap és volt egy emelkedő a Margit-hídra felfelé. Ez a két dolog kizökkentett, korán jött holtpontként éltem meg. A Margit-szigeteken a lejtő és az árnyék visszahozott egyik kicsit, de 33 km után már emelkedett a pulzusom (90% fölé) és a remélt 4.50-es tempó fölé csúsztam. Érdekes, de a jóval melegebb időben futott keszthelyi verseny pulzusértékénél (ahol 19 km-nél már megvolt a 90%) alacsonyabbat is szubjektíve rosszabbul éltem meg. Innentől nem érdekelt a külvilágból semmi, (a zene már csak idegesített ) csak számoltam a lassan fogyó kilométereket. Bevinni már csak vizet kívántam, meg persze végre beérni. A végén még sikerült néhány embert "lehajrázni" és életem max. pulzusával befutni. Akkor azt hittem,hogy
meg se lett a terv és jól beégettem magam facebookos vállalással, de aztán rájöttem hogy a bruttó idő csúszott csak ki és megvan életem legjobb ideje: 3:24.20.

Helyzés: 54/596 korcsoport szerint.


































Rövid (hosszú) pihenő, görcsölő vádli nyújtása (köszönet Krisztinek) és befutócsomag folyadékkészletének felélése után jöttünk haza.

 Az idén második maratoni futásom volt a budapesti, tavasszal a Keszthelyi Kilométerek volt az első idei. Más céllal, különböző felkészültséggel és elvárásokkal indultam. Az akkori időmön 10 percnél többet tudtam faragni. Tavasszal tudtam, hogy meleg lesz, készültem is rá, az elvárás magammal szemben is más volt, illetve könnyebben el tudtam engedni, hogy nem lesz meg a célidő.  Most meglepett a hirtelen jött meleg és valószínűleg nem ittam eleget és egy kicsit kiszáradtam a végére.
Azt gondolom, hogyha még akarok faragni ebből az időből, akkor 12 hetet kell végigedzeni és nem négyet és nem akaraterővel pótolni az el nem végzett edzésmunkát. Szerintem tavasszal nekilátok.




2 megjegyzés:

Roland írta...

Bandi,
a felkeszuleshez es a korulmenyekhez kepest ez egy remek ido, gratulalok!
Le tudod ezt meg boven 3:20 ala is szoritani.
Roli

Rudi írta...

Osztom Roli prognózisát!
És természetesen GRATULÁLOK is! :)
Rudi