Szaggasd az Aszfaltot, Sipos Ferenc Emlékverseny 2011-10-16 Maraton (versenyen kívül)

Sajnos személyes okok miatt nem jutottam el idén a múlt heti Graz Marathonra, de semmiképpen sem szerettem volna, hogy kimaradjon idén egy teljesített maratoni táv, így a keszthelyi feladásom után az jutott eszembe (azaz csak pár hete), hogy a saját versenyünkön tesztelem hosszú távú gyorsaságomat.

Előnye, hogy nagyon gyors a pálya, kevés szinttel, sok ismerőssel; hátránya, hogy kutya sem fogja látni az elért időeredményemet, hisz félmaraton a leghosszabb hivatalos szám. Nyilván, ha az kellően hitvány, nem is annyira hátrány már, de egy PB elrejtése már maradandó károsodást okozhat az ember lelkivilágában :)

Felkészülés: idén valamiért összejöttek a dolgok. Élvezem is a futást (ráadásul az edzéseket is), és a helyezések is kicsit elegánsabbak lettek, mint vártam. A téli-tavaszi térdsérülésem szerencsére csak rövid távon vetett vissza, ez elengedhetetlen az én koromban már ahhoz, hogy ne menjen rá a fél szezon. Keszthelyen a maraton viszont borzalmasra sikeredett, OK, hogy kánikulában olvadozott mindenki az aszfalton, de hogy ennyire összeessek féltávnál, az annál is inkább elgondolkoztató, hogy kifejezetten megszoktam addigra már ahetek óta jellemző hőséget. Az UltraBalaton váltó 40 kilométere (2h53m) június végén már kissé helyrebillentette a lelki békémet, ám ott minden csapat másképp osztotta meg a saját távját, így nem volt igazi verseny.

Közvetlen előzmények: két kulcskérdés maradt: ne hátráltasson se betegség, se sérülés, illetve a rápihenés időszakában ne erőltessem túl magam, mint tavaly Güssing előtt. Előbbi szerencsére összejött, utóbbi viszont olyannyira, hogy közel egy hónapja futottam az utolsó hosszúmat, azóta csak rövidebb versenyeken szerepeltem (ez azért aggasztott is).

A futás maga: negyed óra bemelegítés után 8:50-kor indultam, Asi, Bandi és Jani már ott rendezkedtek a rajtban. Azaz Bandi inkább csak velem beszélgetett :) Előzetesen 45 perces hosszakat akartam (10.55km), és csak egy-egy etap végén néztem rá az órámra, megnézni, ez mennyire tartható. Az első hátszeles „odaút” könnyedén ment, a végén pedig láttam, hogy 43’48”, gondoltam is, már van 72mp előnyöm.

Aztán visszafelé a szembeszél érezhetően kissé megrogyasztott, ittam kevés Gatorade-et és egy gélt is letoltam 18-nál, majd elkezdtem aggódni, mi lesz itt, ha így megy ez a továbbiakban is...

A tömeg pár perccel visszatértem előtt startolt, így néha sokakat kellett szemből „lekezelnem”. 1h27’14” a féltáv, már majd’ 3 perc előnnyel bírtam. Jól estek Keszi szavai, aztán iramodhattam is már a mezőny után. Igazán itt akadtak nehéz pillanatok, pedig rengeteg mindenki mellett elmentem... Aztán egy kis Gatorade valamelyest helyretett, de csak arra tudtam gondolni, ha megmarad a szerzett előnyöm, akkor visszafelé szembeszélben már csak arra törekszem, hogy ennyinél ne veszítsek többet. (azaz 48 perc is elég lesz a végéig a 3 órához). Csodák csodájára a fordítónál 43’06”-ot jelzett a Garmin, azaz még nyertem közel 2 percet, valószínűleg ezért is esett kicsit nehezebben a 21.-től 32. kilométerig tartó rész.

Innen már éreztem, ha nem állok fejre, itt már nem lesz gond. Az utolsó negyedtávon már nem is éreztem akkora szelet, mint előzőleg és kifejezetten jól esett, hogy végre gyorsabb futókat érhetek utol (Ági, Andi, Oli, Dávid Attila tőlünk), extra lendületet adott minden egyesületi tag látványa.

A vége 2h54m07s lett (Roli futott velem a legvégén), azaz a „negative split” is sikerült, a második fele gyorsabbra sikeredett az elsőnél.

A négy hossz tempói (átlagpulzus):

4’09”(153), 4’07”(158), 4’05”(163), 4’09”(164).

Mondhatnám, hogy ha versenyen futok, biztosan sokkal jobb eredményt érek el, de ebben nem igazán hiszek. Egyrészt az ember bentragadhat a tömegben (mint Roli tavaly Grazban), másrészt szokott zavarni, ha mellettem futnak azonos tempóban, ezen javítanom kell majd.
Persze a versenyhangulat ellenben sokat segíthet.

Nem hiszem, hogy jelentősebben áttérek maratonra, bár kétségtelen, hogy nagyobb potenciál van benne, mint a rövidebb távokban – legalábbis az én esetemben. Azért szilveszterkor még bármi lehet :)

Gratulálok mindenkinek, a szervezésről pedig csak a legmagasabb fokon lehet szólni!!!