Már hetekkel, hónapokkal ezelőtt eldöntöttem, hogy indulok BSI siófoki versenyén. Tudom, többen nem szimpatizáltok a BSI rendezvényekkel a gyakran irreálisan magas nevezési díjak miatt - amivel én sem értek egyet,- azonban nekem mindig nagyon pozitív benyomásaim voltak ezekről a versenyekről. A rengeteg résztvevő, az óriási hangulat minden alkalommal nagy élményt jelentett, ezért időnként "megjutalmazom" magam egy-egy ilyen versennyel.Bár a múlt héten nagyon izgultam az időjárás miatt, végül még a nap is kisütött és csodálatos napsütésben futottam.
Sajnos - mint ahogyan az jellemző rám az utóbbi időszakban - teljesen felkészületlenül mentem, nagyon keveset edzettem szeptember óta, sőt a versenyt megelőző éjszakán sikerült is 2,5 órát aludnom... Szóval, az előzmények alapján a célom annyi volt csak, hogy élvezzem a versenyt és tapasztalatot szerezzek.
Szóval, amikor eldörrent a rajtpisztoly közel 2000 ember kíséretében jó hangulatban nekivágtam én is a 21 kilométernek. Mivel az előzményekre való tekintettel nem volt különösebb elvárásom magammal szemben, így csak azon voltam, hogy egy lendületes, jóleső tempót vegyek fel. Viszont már az első méterek után - talán a jó hangulat, a gyönyörű útvonal miatt - elég energikusnak éreztem a mozgásomat és a 4:50 min/km tempó minden megerőltetés nélkül megfelelőnek bizonyult.
Mivel nem volt túl meleg, így a frissítést nem éreztem szükségesnek az egész táv alatt, (Tudjátok, hogy ez az egyik gyenge pontom... utálok megállni, utána nehezen indulok el, futva viszont nem tudok inni...), így a lendületemet szinte folyamatosan tudtam tartani. A teljes táv két körből állt, az üdülőterületen át, illetve a part mentén. Szerencsére a vízparton, ahol elég erős volt a szél, oldalirányból, illetve hátulról fújt, azonban cél felé vezető részen időnként így is elég nagy széllökésekkel találkoztunk.
Az első kört 51:39-es idővel teljesítettem.A második kör első részében sem volt semmi gond, tartottam a lendületet, - sőt egy kedves ismerősöm is csatlakozott hozzám egy szakaszom, ami szintén erőt adott. Viszont volt a körnek egy olyan szakasza, ahol a part mentén füves területen kellet futni.
Na, a második körben már kifejezetten nem esett jól ez a terep és a jobb bokám igencsak megérezte. Ennél rosszabb már csak az volt, amikor a füves terepnek hirtelen vége lett és betonon kellett tovább futni. Na, itt komoly gondjaim voltak a váltással, itt elért a holtpont. Ez már a 18. km környékén volt, ami az utolsó időben mindig itt jelentkezik. Úgy éreztem, hogy csak futok-futok, de nem haladok. Ekkor jött a szeles rész is, ami tovább növelte a szenvedésemet. A második köröm ideje a 18. km után igencsak megrogyott és már csak 53:17 lett. Végül, csak beértem a célba és mindezek ellenére nagyon örültem, hogy sikerült 1 óra 45 perc alá vinnem az időmet, ami eddig még nem sikerült. (01:44:56) :o))
A legközelebb remélem már 01:43:10 alatt lesz az eredményem.
A verseny szervezésével elégedett voltam, annyi megjegyzéssel, hogy a befutásnál nem volt frissítés, vagy már elfogyott, én pedig addigra már iszonyatosan szomjas voltam.A versenyre az öcsém is elkísért - igaz csak nézőként - de annyira tetszett neki, hogy megbeszéltük, jövőre is eljövünk, de akkor 2 napra, és a buliból is kivesszük a részünk.
Viki
1 megjegyzés:
Hajrá Viki!
Megjegyzés küldése