Összegzés meg minden egyéb

A hosszú futásaimat mindig úgy próbálom időzíteni, hogy szombatra essenek. E hét szombaton elvállaltam egy túlórát, így a hosszú futás elvileg elmaradt volna. De támadt egy nagyszerű ötletem. Mi lenne, ha munka után nem busszal mennék haza, hanem hazafutnék. Ha Egerszegen laknék akkor nem lenne nagy a távolság, de mivel Bakon lakom így ha csak hazafutok az is 17 kilométer. Még beleteszek egy két kitérőt és össze is jön 20-22km, ami már elfogadható. Reggel elaludtam és a gyors bemelegítés már meg is volt 200 méter sprint. Szerencsére a busz sofőr már ismer és megszokta, hogy majdnem minden reggel lekésem a buszt. Korán beértünk Egerszegre, a céges buszig majd fél órát kellett volna várni. Gondoltam egyet és ha már délután hazafutok, akkor reggel elfutok a cégig (bár ne tettem volna). Futottam vagy 200 métert és valamiben megbotlottam, hatalmas nagy hasast vágtam az aszfalton. Akik mögöttem jöttek jót nevettek, utólag már én is:) Na de nem olyan fából faragtak mind akit egy esés eltántorít, felálltam és futottam tovább. Laza 3 km reggeli futás, ébresztőnek pont megfelel. A cégnél aztán szem ügyre vettem magam, egy kis horzsolása térdemen, beütöttem az oldalam és egy kicsit fáj a bordáim környékén ha levegőt veszek valamint még a bal csuklóm nagyon fáj. Nem volt kellemes érzés, de hát ez van. A légzés közbeni oldal fájdalom nap közben elmúlt de a csukló fájdalom valahogy nem akar múlni. Remélem nem komoly. Ha hétfőig nem gyógyul meg magától akkor sajnos orvoshoz kell fordulnom. Fehér köpeny szindrómám van, borsózik a hátam ha már kórházba kell mennem (még ha csak látogatóba is) nem még ha engem kezelnek. Fél 2, végre vége a munkának irány haza. Gyors átöltözés futó ruhába, kulacs töltés és előre. Az első kilométer jól ment, igaz az lejtő volt:) Miután egyenes részre értem a kezem, pontosabban a csuklóm hirtelen elkezdett nagyon fájni. Nagyon kellemetlen volt, nem tudtam a futásra koncentrálni. Leültem pihenni hátra elmúlik, de a fájdalom tovább tartott. A futásnak lőttek. Arra jött egy ismerősöm, lestoppoltam, szerencsémre ő is ment haza, így engem is elvitt. Mostanában nem fogok a hazafutással kísérletezni.

A sárvári futás után eltelt egy hét, most már reálisan tudom értékelni a dolgokat. A futott 70 km nem sok, de:
-sokan még egy maratont sem futottak le, én meg majdnem (14 km híján) két maratont teljesítettem
-többen is a tapasztaltabb ultrafutók közül feladták a versenyt idő előtt én meg végigcsináltam
-valahogy el kell kezdeni, és fél éves futó múlttal azért ez az eredmény nem olyan rossz
-csak olyanok mondták, hogy kevés ez a futó teljesítmény, akik életükben nem futottak még 10 kilométert

A verseny után mikor mindenki gratulált az olyan érzés volt, mintha én nyertem volna, nagyon jó érzés.

A többiek semmit nem írnak a versenyről?