Azokkal értek egyet, akik azt vallják: mint az élet minden területén, a futásban is három nagy titka van a sikernek: az első a munka, a második a munka, a harmadik pedig a munka. Magyarul, aki eredményre, fejlődésre vágyik, annak dolgoznia, vagyis edzenie kell, punktum. Igenám, de nemcsak az a munka, hogy minden áldott nap felkerekedek, és gyalogkakukk módjára 5-6 órát keményen edzek. Az is munka, amit mellette fejben is el kell végezni. Tudni kell okosan kitűzni reális célokat, és megtervezni a hozzá passzoló edzésterveket. Tudni kell türelmesen pihenni, ha adott esetben arra van szükség. Tudni kell helyesen megválasztani a ruházatot, a felszerelést, a futócipőt. És igen, tudni kell megválasztani a helyes táplálékot is.
Én magam igen régóta érdeklődöm a téma iránt, és sok évnyi tapasztalat után elég markáns véleményem van róla, mármint a helyes táplálékokról. A szilveszteri beszámolóm után többen rá is kérdeztek, milyen spéci cuccokra utaltam az írásban. Alig győzöm, hogy mindenkinek egyesével irogassak, ezért inkább kifejtem itt egyszer, precízen, és így mindenki számára hozzáférhető lesz. Nem szeretnék semmilyen konkrét terméknek reklámot csinálni, de mivel egy elég különleges, sajátos utat járok e tekintetben, azt szívesen megírom, milyen elvek alapján mérlegelek és választok. Végül is nem hadititok, ha ez többeket érdekel, szívesen megosztom. Fontos kérdésnek tartom ezt, mert óriási a kínálat, és nehéz kiválasztani azt, ami tényleg jó lesz nekem.
Szóval: hiszek benne hogy szoros összefüggés van a teljesítmény és a táplálékbevitel között. Azonban a témában elérhető "szerek" nem mindegyikében hiszek.
I. Először is: két filozófia verseng egymással, szerintem mindenek előtt azt kell eldönteni az embernek, melyiket szeretné követni. Az egyik filozófia a rövid távú teljesítményfokozásra irányul (nem feltétlenül dopping, de a dopping is ide tartozik). A másik filozófia pedig a szervezet hosszú távú egyensúlyának és tápláltságának megtartására törekszik. Röviden két klasszikus példa.
1. Van egy lovad. Elmentek egy nagyon-nagyon hosszú útra, és húzza szegény a nehéz szekeret. Idővel elfárad, lelassul, elfogy az energiája... Az egyik megoldás szerint rásuhintasz egy hatalmasat egy ostorral, így egy látványos, azonnali teljesítménynövekedést fogsz tapasztalni. A másik megoldás szerint hagyod pihenni, megeteted,megitatod, majd amikor újra erőre kap, indultok tovább. Vajon melyik módszerrel juttok tovább?
2. Van egy virágod, otthon cserépben. Egyszerű teremtmény, csupán vizet kér. Te azonban hanyagságból megfeledkezel róla, hetekig nem kap szegény folyadékot. Azt veszed már csak észre, hogy a levelei mind elkezdtek sárgulni. Szeretnéd, ha újra szép zöld lenne, mint egykoron. Egyik megoldás: veszel jó sok zöld festéket, és befested a leveleket. Azonnali, látványos eredmény! A másik megoldás, hogy újra adsz neki vizet, amire már annyira szüksége van szegénynek. Magához fog térni, újra élni fog, és a levelei újra zöldek lesznek. Melyik módszerrel fog tovább működni a történet?
Ha valaki a rövid távú, manipulatív módszereket keresi, ne is olvasson tovább. Én magam mindig is igyekeztem nagy ívben kerülni a szervezet becsapását. Hosszú távra tervezek, a sportteljesítményben és az egészségemben egyaránt.
II. Ha már valaki döntött, hogy a szervezet hosszú távú táplálására törekszik, még marad egy feladata: el kell tudni dönteni adott termékről, hogy vajon melyik filozófia szerint működik. És ez sokkal nehezebb feladat, mint az ember elsőre gondolná. Szinte minden gyártó (pláne minden forgalmazó) a sajátját hirdeti a legjobbnak, csupa pozitív tulajdonságot fog felsorolni, a hátrányokat és esetleges mellékhatásokat pedig igyekeznek jótékony homályban tartani. Saját tapasztalatom: az első ránézésre jónak (táplálónak, megbízhatónak) tűnő termékek 90%-ról egy alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy valójában a manipuláció (a szervezet rövid távú becsapásának) filozófiája szerint működik. Nem kell ehhez orvosnak lenni, minimális élettani ismeret, egészséges szkepticizmus és józan paraszti ész elegendő. A lényeg: azt kell mindig kutatni, a termék vajon táplálja-e a szervezetet (vagy annak egy konkrét szervét), hogy az erős legyen és jól tudjon működni, vagy pedig inkább olyan anyagot próbál kívülről bejuttatni a szervezetbe, amit magának a jól működő szervezetnek kellene belülről megtermelnie. Ha ezt lesarkítjuk, meglepő végkövetkeztetésre juthatunk: nincs szükségünk semmi másra, csak jó minőségű, természetes táplálékokra, amik maximális állapotba hozzák a szervezetünket. Ehhez képest bármilyen mesterséges készítmény csak ronthat a helyzeten, mivel kibillenti ezt a természetes egyensúlyt.
III. Én így gondolom már több mint tíz éve, nem hiszek a csodatermékekben, csak a természetes táplálkozásban. Már jóval a futás előtt foglalkoztatott a téma, talán nem véletlen, hogy amikor elkezdtem a futkározást, rá pontosan hat hónapra 3:17 alatt futottam le a hegyimaratont. Talán az sem véletlen, hogy a foci közben, rúgásokból származó sérüléseket leszámítva lassan hét éve szinte alig volt sérülésem, se túlterhelésből, se óvatlan mozdulatból. Az ízületeim is meglepően jól bírják a heti 50-100 km aszfalton futást, még soha (valóban soha) nem fájt a térdem. Tehát: csodatermékekre nincs szükségem, van viszont sok jó ételre és italra, természetes szénhidrátra, fehérjére, vitaminra, stb. Igen ám, de a mai táplálékaink valódi jó táplálékok-e? Sajnos, az én véleményem szerint nagyon messze állnak ettől. Fertőzöttek már a földek, a levegő, tovább rontja őket a feldolgozás, a tartósítás, az élelmiszeripar butaságai.. A végeredmény: kevés tápérték, sok fölösleges (semleges vagy ártó) vegyi anyag. Ezért én olyan termékeket keresek, ahol:
1. A gyártócég megbízható, hiteles tudással bír.
2. Garantált, hogy csak természetes anyagok az összetevők.
3. Garantált, hogy a termékek tiszták.
4. Magas a termékek koncentráltsága, a nagyobb hatékonyság érdekében.
Ha az ember leszűkíti a palettát az ezen kívánalmaknak eleget tévő termékekre, már nem is olyan nehéz kiválasztani azt, amit ezek közül a legjobbnak tart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése