Göcsej Galopp 15km 2009-03-01 Kávás

...az egész ott romlott el, amikor a Sólyom 10 óra magasságában tollba mondta az útvonalat: "...itt elfuttok a műúton, aztán jobbra fel a falépcsőn, végig a hegytetőig, hármas elágazó..." itt kiesett 2 perc és pontosan 8 kilométer "...az istállót jobbról kell megkerülni, aztán balra, az erdő mellett végig, hajtűkanyar, régi focipálya, frissítő, Böde, oszt jónapot..." -majd ránézve a többiek döbbent tekintetére még viccesen volt képem megjegyezni, hogy a falépcsőtől nem lehetne-e mégegyszer? Nem lehetett.

Ismerős arcok. Tavasz legelső sugarai. Térkép a zokniból kandikál. Valahol-majd-szedjetek-össze hangulat. Rajt.

Betonút - nagyon ott van, falépcső - pont ahogy mondták, túrázók - félreállnak; az élen haladok és még jól is esik. Balra visz az út(am), hátra se nézek, de (a hátsó) félszememmel látom, hogy mögöttem fehérpólós szaporázza. Lejtőn hangosabban közeledik, emelkedők után elhalkul. Hegyi hajlékok közt csodás panoráma balra, jobbkanyar, kerékcsapás, kidőlt fa, jó tempó, út vége.

Szemben fiatal akácos, balra meredek domboldal, jobbra gondozott veteményes látszik; hátulról az egyesületből érkezik valaki. (tudom, ez áthallásos, de csak sporttársak vagyunk, komoly emberek, ahogy a mellékelt ábra is mutatja, főleg a festettszőke Bálintra igaz ez:-) )

Stílusosan szólva: bevittem az akácosba. Közösen fájdalmas elhatározásra jutunk: innen csak visszafelé vezethet az útunk. Sebaj, győzködjük a másikat, egy kilométer és sitty-sutty megint a térképen vagyunk. Szemből Peti2 közelít egy fiatalemberrel (persze ő maga is az), szegények, csak nem eltévedtek?:-) A szalagozást hamar észrevesszük és már a sebesség is újra a pár perccel azelőttit idézi, "we're back on track"- mondaná az angol. Überbrutálmeredek lejtmenet az első frissítőhöz: Németfalu.

A melegítéskor a mélynövésű kerítését majd' átszakító vérebre kísértetiesen hasonlító látvány viszont megállítja az ütőt: Káváson forgolódunk, ott, ahonnan éppen 20 perce indultunk el.
Összenézünk; hegyre vissza fel, itt már hárman vagyunk, a bronzérem (volt) várományosával...

Ekkor már nagyon visszafelé tartunk, egy idő után újra csak ketten. Annyira visszafelé, hogy egyenesen - jobban mondva - hátulról Bödére érkezünk (2. frissítőpont), néztek is nagyot az etetőt biztosító útonállók. Némi képzavarral: tovább szembe. Agyagos-mocsaras patakparton haladunk: Bálint gólyalábakon közlekedik, nekem a cipőm bokából bentragad. Zoknit levesz, térképet megment, továbbindul.

Erdőben szaladunk; szemből, halleluja, Kesziék érkeznek édeshármasban! Megfordulunk hozzájuk. Az, hogy a kijelölt útvonalon, mi több,a megfelelő irányba haladjunk, emberemlékezet óta nem esett meg ilyesmi velünk.

Vissza: át a mocsáron, útonállókon, Bödén, szalagozott ösvényeken, übermeredeken le, majd Kávás - megy ez nekünk már mindenféle irányból:-)
Kutya lesz.rva, jobbkanyar, betonút, korpa-Bálint célfotó sem tud dönteni - a csalók között
Keszi aranyérem - a becsületesek versenyében.

Jövőre ugyanitt - csak másfelé és egy teljesen más irányba!

korpa