Csákvár

A sárvári 12 órás futásom után másnap már azon gondolkodtam, hol és hogyan tudnám megdönteni az egyéni csúcsomat. A csákvári 12 órás futás OB volt a következő lehetőség. Meg is ragadtam a lehetőséget és az elsők között neveztem a versenyre. Ahogy telt múlt az idő az edzés kilométerek nem úgy gyűltek, mint ahogy az előre elterveztem, így sajnos a nevezésemet módosítanom kellett a 6 órás futásra. Az előző heti Velencei tavi Szupermaraton ideális tesztverseny volt, így pontosan tudtam mire számíthatok. A verseny után 53-54 km-re saccoltam magam, ennyit tudnék lefutni, ha minden rendben van.

Pénteken a verseny előtti napra szabadságot szerettem volna kérni, de főnökeim unszolására mégsem mentem szabadságra, így péntek délután indultam el Csákvárra. Csákváron nem kis tájékozódási bravúr volt megtalálni a verseny központot. A nevezés viszonylag gyorsan ment, de a chip letéti kauciója sok embert meglepett. Valaki csak 1500Ft-ot hozott magával, így el kellett mennie automatát keresni, hogy vegyen ki pénzt a kaucióra. A nevezők jelentős része már a verseny előtti nap (pénteken) átvette a rajtszámát. A vk-ba újonnan érkezők üdvözölték a már ott levő versenyzőket. Amikor Löw Andrisék megérkeztek hirtelen meglepődtem, egyik nagy példaképemmel végre találkozhatok. Másik nagy meglepetés az volt amikor odajött hozzám kezet fogtunk és bemutatkoztunk egymásnak. Pár szót beszélgettünk is, meglepett az, hogy mennyire közvetlen az emberekkel, semmi lekezelőség, semmi nagyképűség nem látszott rajta. A vk.-ban kisebb csoportok alakultak, én a Löw Andris vezette Sparthatlonos csoport beszélgetését figyeltem. Ők úgy beszéltek a 245km-ről mint én egy 10 kilis versenyről, nekik szinte már természetes az, hogy szeptember végén elmennek Görögországba nyaralni, és ha már ott vannak akkor lefutják azt a Sparthatlon nevű versenyt. 5 csillagos szállást foglaltam magamnak, a sportcsarnokban. Matracon hálózsákban való alvást választottam a verseny előtti éjszakára. Nem túl kényelmes megoldás, de ezt is ki kell egyszer próbálni. Kb. 20-an választottuk ezt a megoldást. Este nem sokat tudtam aludni, mert valaki mindig zörgött, de nagyjából kipihentem keltem fel. Mivel kaját elfelejtettem vinni, reggel nekem gyors bolt keresés volt az első feladatom. Mivel volt egy pékség a közelben ott vásároltam magamnak, ez jó ötlet volt mert frissen sült ételt tudtam enni, még a kifli meleg volt amikor ettem. A rajt helyét már könnyen megtaláltam. Sok régi ismerős arccal találkoztam akikkel Sárváron, Veszprémben vagy az Ultrabalatonon találkoztam. Sok emberrel váltottam szót és sok sikert kívántunk egymásnak, hogy a kitűzött célt teljesítsük. A verseny előtt elmentem körbefutottam egy háztömböt. A futás nem igazán akart menni, az okát nem tudom, de itt már rossz érzésem volt a verseny végére vonatkozóan. Sebaj nagy tervekkel és merészséggel álltam oda a rajtvonalhoz. A start pisztoly eldördül. A mezőny közepe tájára helyezkedtem és valahogy úgy alakult, hogy Löw Andris mögött futottam. Az ő tempóját nem sokáig bírtam kb. másfél körig voltam a nyomában, utána leszakadtam, de így is 5 és fél percen belüli kilométereket tudtam futni. Ez a tempó nem tűnt gyorsnak számomra, jó pár kört teljesítem ilyen tempóban. A gondok ott kezdődtek, hogy elkezdtem szomjazni és a frissítő pontnál meg kellett, hogy álljak. Nem sok időt veszítettem, csak pár másodpercet, de elég volt ahhoz, hogy a lendületemet megtörje. Utána már nem éreztem olyan jól magamat futás közben, pedig még így is tudtam 6 percen belüli kilométereket futni. Közben az él boly (Ossó Zoli, Löw Andris, Vozár Attila) szinte 4-5 körönként adott egy kört a mezőnynek, teljesen más tempót futottak ők hárman mint a többiek. Néha tettem egy kósza kísérletet arra, hogy az ő tempójukat felvegyem. Löw Andris mellet közel egy kört bírtam futni, de lehagytam. Megállt frissíteni én meg mentem tovább, igaz 200 méter múlva visszaelőzött. Az idő nagyon gyorsan telt. Mindig számoltam, mikor mennyit hogyan kell futnom, hogy az 50 kilométer meglegyen. Az 5-ik óra előtt pár perccel beláttam semmi esélyem már, hogy meglegyen az 50 kili, ezért a tervet 45 körre (ami 46 kilométernek felel meg) módosítottam. Kiszámoltam milyen köridők kellenek (9:20 perc/km) és én utána mindig pont ennyit futottam egy kicsit se gyorsabban és lassabban. Valami hiba azért csúszott a számításba, mert több mint 1 kilométerrel többet futottam (47.2 km), de sebaj ennyit én is tévedhetek. A 6 órásoknak véget ért a verseny, én leültem egy fa alá az árnyékba és ott vártam a pályabírókat, hogy a tört körömet kimérjék. Az előttem elhaladók mind gratuláltak és én ezt egy Hajrá! buzdítással viszonoztam.

Verseny közben minden maximálisan tökéletes volt, a frissítés, a szervezők hozzáállása, mindenről csak jót lehet mondani. Egyedül a WC az egyedüli hiányosság, de ezen nem nagyon lehet változtatni, mert ezt a részt csak mobil WC-kel tudják megoldani és az meg nem a legtökéletesebb megoldás. A verseny végén volt egy jó felirat. Az egyiken az állt, hogy JÓ a másikon, hogy INKÁBB A MÁSIKAT VÁLASZD!

Szerintem Magyarországon nekünk van a legjobb egyesület nevünk. Nem tudom ki találta ki (ezt valaki majd megírhatná, hogy miért ez lett tényleg az egyesület neve) de nagyon jó. Mindenki mondott rá egy frappáns mondatot. Nekem a legjobban most az tetszett, hogy: AZ ASZFALTOT FELSZAGGATOD, A FÜVET FELSZÁNTOD! Az ilyen kedves beszólások azért jók, mert az ember monotóniáját egy kicsit megtörik és pár pillanatra jó kedve lesz.

Összefoglalás: A versennyel elégedett voltam. Sajnos jobbra nem futotta 2 fő ok miatt ok miatt: A verseny hetében megfázással bajlódtam, ami miatt megfelelő edzésmunkát nem tudtam végezni. A másik ok a munkahely. A pénteki nap pihenőnapnak kellett volna lennie, hogy fejben és testileg is teljesen kipihent legyek. De ezeken megpróbálok változtatni és szerintem lehet is és már a következő versenyemre ezen elvek alapján készülök.